Körös - Sárréti Útikalauz

A KÖRÖSÖK VÍZI LÉTESÍTMÉNYEINEK ISMERTETÉSE



BÖKÉNYI DUZZASZTÓ ÉS HAJÓZSILIP

A Hármas-Körös 5,6 folyókilométerében 1905-1907 között épült vízlépcső célja az, hogy a békésszentandrási vízlépcsőig lehetővé tegye a hajózást, és a folyószakasz mentén biztosítsa az öntözéshez szükséges vizet. Ez a mű volt az első vasbeton szerkezetű vízépítési műtárgy Magyarországon. A terveket dr. Zielinszky Szilárd műegyetemi tanár készítette. A vas szerkezeteket a MÁVAG szállította. A duzzasztómű 35 m széles tűsgát, amely a mederbe lefektethető 27 db keretlábból 15 db tűtartó csőből és az azokra támaszkodó 350 db, 464 cm hosszú vörösfenyő gerendából áll. Az üzemi duzzasztás 3,53 m. A hajózsilip 10 méter széles és 68 méter hosszú. Az átzsilipelhető legnagyobb uszály 1000 tonnás. A kamra feltöltése és ürítése a zsilipfalban elhelyezett oldalcsatornák segítségével történik. A kapuszárnyak kézi mozgatású vasszerkezetek.

BÉKÉSSZENTANDRASI DUZZASZTÓ ÉS HAJÓZSILIP

A vízlépcső 1936 és 1942 között épült a Hármas-Körös 47, 5 folyamkilométerében. Megépítésével hajózható a Kettős-Körös Békésig, a Hortobágy- Berettyó Mezőtúrig, a Sebes-Körös pedig Körösladányig, és lehetővé vált 20 000 ha mezőgazdasági terület öntözése. A műveket a M. Kir. Öntözésügyi Hivatalban, Lampl Hugó vezetése mellett, Freytag Ferenc tervezte. A kiviteli munkákat is a hivatal irányította. A vállalati munkákban az ország jelentős cégei vettek részt. Így - az oldalcsatorna földmunkáját Bétori Oszkár; - A duzzasztómű alapozási és falazási munkáit a Skuteczky- és Boray-cég, vasszerkezeteit és gépi berendezéseit a Ganz és Társa Villamossági, Gép- és Hajógyár Rt. készítette; - a hajózsilip alapozási és falazási munkáit a Prister Művek Hydrotechnikai és Építő Rt végezte, a vasszerkezeti és gépi berendezéseket a M. Kir Áll. Vas-, Acél-, és Gépgyár gyártotta, szállította és szerelte; - az áramátalakító belső berendezését és a távvezetéket a Kalocsay Kálmán-cég szállította és szerelte; - vízi szállításokat az Ujváry József szegedi cég vállalata teljesítette.

A duzzasztó 2x22 m szélességű, MAN-rendszerű kettős kampóstáblás. Duzzasztási magasság 7 méter. A felső táblák 72, az alsók 84 tonna súlyúak Annak idején a legkorszerűbb elzáró szerkezetek voltak ezek. A hajózsilip hossza 85 m, szélessége 12 m. Átzsilipelhető legnagyobb uszály: 1200 tonnás. Az oldalfalak Larssen-rendszerű vas szádpallókból épültek A kamra feltöltése és ürítése a támkapukba épített szegmentes tiltókon keresztül történik.

BÉKÉSI DUZZASZTÓ

A Kettős-Körös 116,7 folyamkilométerében, 1967-68-ban épült a 2xl8 m nyílású mederduzzasztó. Üzembe helyezésével lehetőség nyílt 11 000 hektár mezőgazdasági terület öntözésére és ipari víz vételezésére is a Kettős- Fehér-, Fekete-Körös mentén. A mű tervezése tanulmányszinten 1962-ben kezdődött. A kiviteli tervek a Vízügyi Tervező Vállalat készítette el. A beruházást az OVH Dunai és Tiszai Vízi Nagylétesítményeket Beruházó Vállalat bonyolította le. Az építési munkák kivitelezője az OVH Kelet-magyarországi Vízügyi Építő Vállalat volt. Az acél- és gépszerkezeteket a Ganz-Mávag készítette és szerelte be. Az 5,40 m (legnagyobb) duzzasztást acélszerkezetű billenőtáblákkal lehet biztosítani. A duzzasztó küszöbe 1,80 m állandó duzzasztást ad. A duzzasztó mellett hajózsilip nem épült, de a későbbi megépítésre van lehetőség, mivel a hajócsatornák ki lettek ásva.

GYULAI DUZZASZTÓ

A Fehér-Körös 134,8 folyamkilométerében 1898-ban épült tűsgát duzzasztó vize táplálja a folyószabályozások (1855) előtti Fehér-Körös Gyula Békés közötti szakaszát, a mai Élővíz-csatornát. A duzzasztómű terveit a Gyulai Folyammérnöki Hivatal készítette, Gallatz János irányításával. Versenytárgyalás alapján, az építéssel Melocco Leonárd budapesti vállalkozót bízták meg. A fenékgát tervezését és kivitelezését a KÖVIZIG végezte. A tűsgát 21 db, a téli (jeges) és árhullám veszélyes időszakban a mederbe lefektethető keretlábból, 11 db tűtartó csőből és az azokra támaszkodó 262 db, egyenként 3,35 m hosszú vörösfenyő gerendából, úgynevezett "tű"-ből áll. Maximális duzzasztása 2,79 m, szerepe öntözővíz-biztosítás, a három városon keresztülfolyó Élővíz-csatorna higiéniai-környezetformáló vízigényének kielégítése és ipari vízszolgáltatás. Télen ezt a funkciót az 1977-ben épült fenékgát látja el.

ÁRVÍZKAPU ÉS HÁRMAS ZSILIP

A Hortobágy Berettyó-főcsatorna a belvizek levezetésére épült. Torkolatnál, a Hármas-Körös árhullámainak a csatornából való kizárása céljából 1898-1899-ben háromnyílású táblás zsilipet építettek. A főcsatorna hajózhatóvá tétele érdekében 1940-41-ben új oldalcsatornát ástak és annak 0,4 csatorna-kilométerében megépítették az árvízkaput. A tervezés és a kivitelezés a békésszentandrási vízlépcsővel együtt történt. Az árvízkapu nyitott állapotában szabad áthajózást biztosít a Hármas-Körös és a főcsatorna közt. Ha a Hármas-Körös vízállása a főcsatorna megengedett vízszintje fölé emelkedik, a kapu bezárásával az árvíz a csatornából kirekeszthető. Az árvízkapu szélessége 12 m, küszöbmélysége is olyan, hogy 1200 tonnás uszályok is áthaladhatnak rajta.

KÖRÖSLADÁNYI DUZZASZTÓMŰ

A Sebes-Körös 13,67 folyamkilométerében levő 2x18 m szabad nyílású mederduzzasztó 1974-1977 között épült. A duzzasztó 11 000 hektár mezőgazdasági művelésű terület öntözési lehetőségét biztosítja, és a térség tervszerű vízszétosztását szolgálja. A mű terveit a Vízügyi Tervező Vállalat készítette. A felelős tervező dr. Szabó Elek volt. A beruházást az Országos Vízügyi Beruházó Vállalat bonyolította le. A kivitelező munkákat a Kelet-magyarországi Vízügyi Építő Vállalat készítette. A technológiai berendezések fővállalkozója a Ganz-Mávag volt. A mozgató berendezéseket az NDK-beli ORSTA Hydraulik cég szállította és szerelte. A villamos berendezéseket a VERTESZ készítette. A kapcsolódó bögevédelmi földmunkák tervezője a Kelet-magyarországi Vízügyi Tervező Vállalat volt. A kivitelezésben részt vett a bögevédelem és Szeghalom árvízvédelme terén a TIVIZIG, a vízszolgáltatás, vízrendezés terén pedig a KÖVIZIG. A vasbeton küszöb állandó 2 m-es duzzasztást ad. A hidraulikus mozgatású billenőtáblákkal első ütemben 3,70 m, második ütemben 6 m duzzasztás állítható elő. A duzzasztó mellett hajózsilip nem épült, de a régi mederben megvan a lehetőség egy későbbi létesítésére. A duzzasztás határa az első ütemben a Sebes-Körösön 16 km-re van a duzzasztó fölött; a Berettyón pedig a torkolattól 30 km-re.

MÁLYVÁDI ÁRVÍZI SZÜKSÉGTÁROZÓ

Mivel az elsőrendű árvízvédelmi művek kiépítése hosszabb időt vesz igénybe, ezért - átmeneti megoldásként - árvízi szükségtározók létesültek. Megfelelő előrejelzés alapján ezeknek a tározóknak az összehangolt üzemeltetésével jelentős vízszint-csökkentéseket lehet elérni. A töltések kiépítése után a szükségtározók - rendkívüli árvizek esetén - továbbra is a védekezés hatékony eszközei lesznek. A mályvádi árvízi szükségtározó a Fekete-Körös bal oldalán, 3 689 hektáron terül el. 1975-1977 között épült. 2,3 m átlagos vízmélység esetén 75 millió m3 víz tározható. A tározótöltés 9 km hosszú, a Fekete-Körös bal oldali töltésébe vízbeeresztő és visszavezető műtárgyak vannak. A tározó területén vadvédelmi magaslatok épültek. A vízbeeresztő műtárgy, az úgynevezett fix küszöbű árapasztó mű 1981-ben épült, a Fekete-Körös bal oldali 6,16 - 6,26 töltéskilométere közti 100 méteren. A fix küszöb vízkimosás elleni biztosítása vas szádlemezekkel és előregyártott betontömbökkel van megoldva. A tározó felőli oldal vasalt betonnal, kőszórással és szintén előregyártott betontömbökkel van kialakítva. Az árapasztó mű nagyságára jellemző, hogy 810 db lemez, 9 200 db betontömb és 882 m3 kőszórás beépítésével készült. A víz beeresztése a felső földfeltöltés lerobbantásával történik. A vízvisszavezető műtárgy is 1981-ben épült a Fekete-Körös bal parti 6,013 töltéskilométer szelvényében. A műtárgy három nyílású és mindegyik nyílás 2,40 m x1,80 m. A zsilip hossza (a töltésre merőlegesen 47,3 m). A zárást hidraulikus mozgatású zsiliptáblák biztosítják. Abban az esetben, amikor a tározó nem lesz teljesen feltöltve, a fővédvonalat nem kell megnyitni, mert a víz ezen a műtárgyon keresztül visszavezethető.

BÉKÉSI KIKÖTŐ ÉS TÉLI HAJÓMENEDÉK

A békési kikötő 1944-47 között épült a Kettős-Körös bal partján a 113,6 folyókilométer-szelvénynél, a békési híd alatt. A kikötő teljes hossza 415 m és részben kőburkolatból, részben kőszórásból A kikötő felső végénél, a jobb parton nyílik a békési téli hajómenedék. Ez 1945-49 között létesült. A medencés kikötő 75 m hosszú és 22 m széles. A bevezető hajócsatorna 130 m hosszú.



Forrás: Részlet a Körös-Sárréti Útikalauzból (Kondoros, 1984). Szerkesztette: Goda Péter és Köteles Lajos.
A HTML változatot Vidovenyecz Zsolt, a Körösök Völgye Turista Egyesület tagja készítette.


Körös - Sárréti Útikalauz - Tippek vízitúrázóknak - Umann Kornél